A fekete árnyalatai - Művészetterápia és traumafeldolgozás

Az előző cikkben körüljártuk, milyen út vezet a traumától a feldolgozásig. Ebben az írásban pedig megnézzük, hogyan segíthet minket ezen az úton a művészetterápia. A művészetterápia röviden non-verbális módszer, tehát elsősorban nem a beszéden keresztül hat ránk, hanem az alkotás (képzőművészet, tánc, zene) gyógyító erejét használja. Fontos eleme, hogy az alkotást megbeszélés, azaz az élmények tudatosítása követi. Vagyis ilyenkor megtörténik az átéltek szóbeli feldolgozása. A művészetterápia nem teszi meg nem történtté a múltbeli traumákat, ugyanakkor beindítja a megakadt lelki dinamikát, mobilizálhatja és fejlesztheti a belső erőforrásokat, és ezáltal az érzelmi növekedés és a rehabilitáció felé vezet.

A művészetterápiára úgy is tekinthetünk, mint ami sajátos non-verbális narratívát teremt a traumafeldolgozásra, bekapcsolja a nyelvért és érzelemért felelős agyi területeket. Hogyan?

1. Maga az alkotás a teremtés vagy növekedés folyamatát fejezi ki, és lehetővé teszi a nehéz események szimbolikus ábrázolását és élményszerű átalakítását.
   

   Az alkotás során a belső tartalmat kitesszük (a papírra), ezáltal konkrét létező tárgyat hozunk belőle létre. Ez a kívülre helyezés segíti a nehéz belső tartalmak elbírását és a feldolgozását, hiszen - szó szerint - megfoghatóvá válik, el tudok tőle távolodni. A kreatív tevékenység örömöt szerez, és lehetővé teszi a szorongás és a fenyegetés feletti kontroll megélését.
   
   

2. "Itt és most" - visszahozás a jelenbe. A művészeti anyaggal (festék, pasztellkréta, ceruza, agyag stb.) való találkozás földel, visszahoz a jelenbe, így megteremtve az itt és most biztonságának az érzését. A depresszív, befagyott, passzív állapotból aktivitásba megy át a kliens az alkotás tevékenysége során, amely a "cselekszem" kellemes érzésén túl, mentálisan az élmény feletti kontroll érzéséhez vezet.
   
   
3. A művészetterápia segítségével felismerhetjük, kifejezhetjük és kimondhatjuk az összetett érzelmeket. A különféle művészeti anyagok képesek a változatos érzések kifejezésére - az agressziótól a szublimációig - anélkül, hogy félnünk kellene attól, hogy ártunk magunknak vagy másoknak. Az alkotás gyakorlatilag egy próbaterep, ahol bármit kipróbálhatunk következmények nélkül. Az alkotó és alkotása között létrejövő "párbeszéd" lehetővé teszi a trauma és a veszteség újrafeldolgozását, amely az alkalmazkodás és az egzisztenciális problémák megoldásának különböző perspektíváinak, alternatíváinak felfedezéséhez vezet.
   
   
4. Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta szerint a művészeti anyagokkal való fizikai munka bizonyos mértékig helyettesítheti a veszteségek által elszenvedett közelség, és az érzelmek hiányának érzését.

A fekete szín árnyalatai

Tamar Hazut izraeli képzőművészetterapeuta és pedagógus munkája során számos háborút megélt és traumát elszenvedő személlyel foglalkozik elsősorban csoportos formában. Munkájából három egyedülálló dolgot emelnék ki, amely jól illeszkedik a fent részletezett tudományos elgondoláshoz.

Képzeljünk el egy termet, aminek a közepén egy óriási fehér vászonlepedőn nagy fekete kartonlapok helyezkednek el kör alakban. Mi jutna eszünkbe a fekete színről?

1. Ha elképzeltük a fenti fekete kört, talán nem meglepő, hogy elsőként a rituális jelleget emelhetjük ki Hazut módszerében. Az alkalomra való felkészülés, az anyagok és eszközök előkészítése és elhelyezése, a tér berendezése, majd az alkotási folyamat lépései mind rituális természetűek.

   A rituálék rendet teremtenek, a biztonság érzetét adják a káosz érzésével szemben. Lehetővé teszik a jelenidő megélését, az ismétlődés és folytonosság érzését, enyhítve a frusztrációból eredő pusztító és önpusztító érzéseket. Így a művészetterápiás foglalkozás már pusztán a maga következetességével és rendezettségével is a biztonság érzését teszi lehetővé, szemben a bizonytalansággal.
   
   

2. A trauma áldozataival való munka szempontjából nagy jelentősége van a felállásban és a mozgásban való munkavégzésnek. Ez azt jelenti, hogy Hazutnál az alkotás nem csak ülő helyzetben történik, hanem állva, folyamatosan helyet változtatva egy asztal körül, vagy akár négykézláb a földön. Ez a sokkal ősibb, sokkal ösztönösebb alkotási forma beindítja az elakadt testi dinamikát és közelebb hoz az érzelmeinkhez.
   
   
3. A fekete szín használata különleges helyet foglal el Hazutnál. Szerinte a feketét nem tekintjük színnek - valójában minden színt tartalmaz -, de szimbólumként fontos szerepet játszik az életünkben, amelyet a különböző kultúrákban eltérően értelmeznek. Például van, ahol a fekete a kétségbeesés, szomorúság, melankólia, bánat jele, míg máshol a termékenységhez kapcsolódik (fekete föld), megint máshol pedig a bölcsesség és méltóság kapcsolódik hozzá. Munkája során Hazut megfigyelte, hogy a betegséggel, veszteséggel és traumával küzdő gyermekek, serdülők és felnőttek spontán alkotásaiban igényként élik meg a fekete használatát.
   

   A fekete változatos használata az alkotásokban megtanította őket a "fekete árnyalataira", vagyis felfedezik mindazt a színt, ami a feketében már jelen van: az érzelmek teljes palettáját. Ez a szélesebb szimbolikus felfogás lehetővé teszi, hogy a világgal és az élet értelmével kapcsolatos merev elképzeléseiket rugalmasabbakká alakítsák, ezáltal teret teremt a traumából való gyógyuláshoz.

Traumafeldolgozó terápiát én nem végzek, a veszteségek feldolgozásánál azonban felszabadító látni a fekete kartonnal való munkát: ahogy a klienseim fájdalmas veszteségeiket a kezükbe veszik, megtartják, majd az anyaggal közvetlen módon dolgozva átformálják azt. A folyamat vége a veszteség átalakulása során egy erőforrás megnevezése.

A művészetterápiás módszer ugyanis a traumák és veszteségek feldolgozása mellett segíti a traumát elszenvedő egyént abban, hogy megtalálja az erőforrásait, és reményt kapjon a jövőhöz. A traumakezelés feladata végtére is nem csupán a múlttal való szembenézés, hanem a hétköznapi életminőség visszaállítása, javítása is.

A cikk a Pszichoforyou online pszichológiai magazinban jelent meg. 

Hivatkozások:

Hazut, T (2005). From dark black to bright pink book. The power of art expression and creation in coping with life under threat, Israel 2001-2002.

van der Kolk, B. (2020).A test mindent számontart - Az agy, az elme és a test szerepe a traumafeldolgozásban. Ursus Libris, Budapest

Levine, A. P. (2017). A tigris felébresztése - Hogyan dolgozható fel a trauma? Ursus Libris, Budapest